A töltelékszavaknak a tények közlésében valójában nincs szerepe, legfeljebb, nos, érzelmi töltetet adnak a beszédhez, vagy elnyújtják azt, amíg kigondoljuk, mit is akarunk alapjában véve mondani. Adott nyelvben igen gyakoriak, és sokkal-sokkal természetesebbé teszik a beszédet. Írásban is sokukat használjuk, ténylegesen, így tehát nem csupán a beszélt nyelv használja őket.

 

Az alábbiakban jó néhány példát megnézünk töltelékszavakra, példamondatokkal együtt.

A fenti szövegben vastag betűvel jelöltem nektek az általam használt töltelékszavakat, hogy könnyebben megfogható legyen a lényegük. Ha kiveszitek ezeket a szavakat a szövegből, attól még az információtartalma ugyanaz lesz. Ebből látható, hogy a lényegen nem változtatnak.

 

Totally (= teljesen)

 

When I was 16, I met a boy. I fell totally in love with him.

Amikor 16 éves voltam, találkoztam egy fiúval. Teljesen beleszerettem.

 

Literally (= szó szerint)

 

I saw an accident today. I was literally in shock.

Ma láttam egy balesetet. Szó szerint sokkot kaptam.

 

Basically (= alapvetően)

 

My boss asked me to quit my job today. So, basically, I got fired.

A főnököm ma megkért, hogy mondjak fel. Szóval, alapvetően, ki lettem rúgva.

 

Well (= nos, hát)

 

- What do you know about the robbery?

- Well, not much, I wasn’t there.

- Mit tud a rablásról?

- Hát, nem sokat, nem voltam ott.

 

Actually (= valójában, igazán, igazából)

 

- Who put the knife in the fridge? Was it your sister again?

- Actually, it was me. I’m sorry.

- Ki tette a hűtőbe a kést? Megint a nővéred volt az?

- Valójában én voltam. Bocsi.

 

 

Megosztás a facebookon